Pécsi Tudományegyetem

BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR
TÖRTÉNETTUDOMÁNYI INTÉZET
7624 PÉCS, RÓKUS U. 2

 

„EURÓPÉ" - A Mediterráneum és a Kárpát-medence Kutatóközpont

Nyomtatóbarát változatPDF változat

„EURÓPÉ" - A Mediterráneum és a Kárpát-medence Kutatóközpont

Az a figyelemre méltó mitológiai elbeszélés, amely valós történeti tényeket rögzítve maradt fenn – miszerint a levantei születésű Európét, a róla később elnevezett földrészre Zeusz hó-fehér bika képében ragadta el – jelöli ki azt a földrajzi területet és korszakot, amelynek kutatá-sával foglalkozunk.

Célkitűzéseink:

  • Vizsgálódásaink először a kultúrtáj fogalmát járják körül. Európa eredetét, születésé-nek, mai kultúránk létrejöttének bonyolult, sok szálból szövődő kapcsolatrendszereit kutatjuk. Keressük az összeköttetések biológiai, földrajzi alapjait, történeti-régészeti lehetőségeit és a sokszor szembeötlő elhatárolódások okait – a virtuális vagy valódi „határokat” – és ezek példáit.
  • Van-e egy tájnak történelemformáló szerepe? Kiütköznek-e azonosságok, sajátossá-gok nagy történelmi távolságokból is? Ezeket hogyan lehet értelmezni?
  • Kutatásaink egyik középpontjában a Balkánt átszelő diagonális út szerepe és forgalma áll, amely a két terület folyamatos, de nem mindig látványos érintkezését biztosította.
  • Vizsgáljuk a folyóvölgyek, a „zöld folyosók” valamint a Földközi-tenger, mint népe-ket, kultúrákat összekapcsoló „közlekedő” térség lakóinak anyagi és szellemei kultúrá-ját; e tájak népeit és történetét.
  • A két térség népeinek és kultúráinak távolabbi kapcsolatai, elsősorban a Borostyánkő-út és a fémművesség leletanyagának szempontjából. Más, nagy közlekedési utak (pl. a Kelet- és Nyugat közöttiek) és más folyosók szerepe és működése.
  • Külön kutatási egységet képez az a fontos és bonyolult kérdéskör, hogy milyen folya-matok vezet(het)nek egy kultúra kialakulásához, megjelenéséhez, virágkorához, átala-kulásához, megszűntéhez. Vándorlások, hatások, támadások és ezek leletanyaga. Van-nak-e és hogyan értelmezhetők egy letűnt korszak/kultúra reminiszcenciái – általában és/vagy konkrétan?
  • Vizsgáljuk, hogy mi a lokális, regionális és szupraregionális kapcsolatok szerepe és célja. Ezek miben és hogyan nyilvánulnak meg, és hogyan kell/lehet értelmeznünk.
  • Keressük a csillagászati jelenségek megfogható, a leletanyagban felismerhető, értel-mezhető példáit és szerepét az egyes korok és kultúrák életében.
  • Kutatjuk az egykorú kultúrák egymás közötti kapcsolatainak lehetséges és megfogható változait (házassági kapcsolatok, műhely- és/vagy mesterek köre és vándorlása, műkö- dése, stb.).
  • Hogyan értelmezhetők a nagy távolságokból észlelhető azonos vagy hasonló jelenségek?  Kereskedelem, csere, mesterek vándorlása, politikai- és dinasztikus kapcsolatok, esetleg valamilyen – még körülír(hat)atlan – azonosulás igénye?
  • Keressük, gyűjtjük a szimbólumokat, ezek értelmezését, a rítus és a vallási képzetek minden megfogható, azonosítható, magyarázható jelenségét.
  • Melyik korban, milyen anyagok és tárgyak, és miért sorolhatók a presztízs-javak kö-zé? Ezek hol és milyen kontextusban ismerhetők fel, ill. nyilvánulnak meg?
  • Hogyan, miért, mennyire egységes egy kultúra anyagi és szellemi tekintetben? Mitől egyforma pl. a Körös kultúrához – és sok más egyéb kultúrához – tartozó, egymástól távoli lelőhelyek kerámiája?
  • A Kárpát-medence és a Mediterráneum kultúráinak, népeinek, nyelveinek kutatástör-ténete; nagy régész-egyéniségek munkássága; a régészet, mint önálló tudomány meg-születése; múzeum-történet, az első gyűjtemények kialakulása, a gyűjtés és kiállítások, bemutatások megindulása, magán- és nyilvános gyűjtemények, ezek célja, ásatások és gyűjtőutak létrejötte, ezek háttere; egy tudományos műhely létrejötte, mindezek válto-zásai, együttműködései; hazai és nemzetközi múzeumi-, múzeológiai szervezetek; publikáció-történet stb.
  • Ex Oriente lux – keleti kapcsolatok. A Termékeny Félhold, Levante, Anatólia, Mezo-potámia kultúrái, majd államai, ezek politikai, vallás- és gazdaságtörténete. Keleti nyelvek.
  • A Nílus völgyének története a kezdetektől az arab hódításig.
  • A görög világ története a kezdetektől Nagy Sándor Birodalmán át a római hódításig. A Kelet Római Birodalom és Bizánc. A görög szépirodalom, filozófia és történetírás. A görög kultúra hatása Európa későbbi századaiban.
  • Róma születésétől a Római Birodalom bukásáig. Provinciák kutatása, népek, nyelvek egy világbirodalomban és a határán kívül. Római epigráfia. Róma öröksége.
  • Az első csatlakozók között felvetődött a korcsoportok szerinti szekciók létrehozásának szükségessége. Célszerűbb a közösséget hangsúlyozni, amelyen belül lehet a kezdő kutatókat tanáccsal, ötletekkel segíteni. A tagság kritériuma talán a szakdolgozati té-ma megkezdése lehetne. Persze, a nyilvános rendezvényeinkre a fiatal, még nem tag hallgatók is jöhetnének. Nagy korszakok és témák mentén lenne célszerű kutatási egy-ségekbe, szekciókba, projektekbe tömörülni.
Vezető: